Miután itt is elkezdődött az iskolai szünet és Csabi is letehette a munkát, India után elindultunk a Lengyel családdal közös téli szünetünkre, Malajziába.

Utunk henyélős, napozós-strandolós szakaszának Langkawit választottuk.
7 nap a földi paradicsomban, meleg vizes tenger, homokos strand, dzsungel szállás kis faházakban….persze mi az egész napos henyélések helyett, gyerekeink legnagyobb bánatára minden napra programok sorozatát terveztük be. Ezekről a kalandokról majd később írunk, addig is egy kis videó a felhőtlen boldogságukról 🙂

Nagyon közel vagyunk az egyenlítőhöz, a páratartalom olyan magas, hogy a kimosott ruhák napokon át nem száradnak meg, és a levegővétel is komoly gondot okoz. Kocogni tuti nem fogunk itt, de még sétálni is nehézkes. Ebben az időszakban szinte mindig van felhő az égen és legalább egyszer egy nap elkap minket egy kisebb felhőszakadás, de még így is tikkasztó a hőség. A hotel a tengerparton van, de a hozzá tartozó faházak a dzsungel kis ösvényein helyezkednek el szétszórva. Itt lakunk az égig érő fák között, bármit elcsenni kész majmokkal, hihetetlen madárhangokkal és a helyi kabócák szűnni nem akaró “ciripelésével”, ami leginkább egy nagyüzemi trafóház zajához hasonlít.







