Következő állomásunk Malajzia fővárosa Kuala Lumpur, ahova egy rövidke kis repülőúttal jutottunk el. Eddigi repülőgépes klausztrofóbiám, Soma fülfájása és Hanga repülésbiztonsága utunk közepére köddé vált. Míg Soma és én rutinos utazókká értünk, – fel és leszállásnál úgy egyenlítünk, mint egy profi búvár -, addig Hangának sikerült némi repülés fóbiát beszereznie egy kissé durva légörvény miatt. Hibába nyugtatgattuk, hogy ezt csakis kizárólag mi kértük és ez a rázkódás kimondottan a gyerekeknek szóló csomag része, nem nagyon hitt nekünk. Ezután minden repülésnél vagy az apja vagy az én ujjaimat nyomorgatta szét… A szállások elfoglalása, ruhák kipakolása már szintén rutin. Persze van olyan, hogy hosszú ideig keresek valamit és váltig állítom, hogy én azt oda tettem, majd kis idő múlva kiderül, hogy igen, valóban odatettem, csak az még a kettővel ezelőtti hotelben volt…
Megérkezést követően kis pihenés és aztán újra miénk az éppen aktuális város a sok látnivalójával és hihetetlen csodáival.
Kuala Lumpur egyik nevezetessége a Petronas ikertornyok, amibe hosszas sorok és igen drága jegyek megváltása után tud csak az ember bejutni. Mivel rengeteg itt a felhőkarcoló, úgy döntöttünk, mi nem a leghíresebbet, hanem a legmagasabbat fogjuk meglátogatni. Így jutottunk fel a Menara KL toronyba, ami a 421 méterével Ázsia egyik legmagasabb tornyai közé tartozik és pont a Petronas-szal van szemben. Összességében minden szempontból jobban jártunk. Nem kis bátorság kellett a 300 méter magasan lévő üvegkalitkába beülni, ahol még a nem tériszonyosok is elszédülnek, de ezt nem hagyhattuk ki. Még Zsófika se, akinek több percbe tellett, mire örömsikolyok között, négykézláb, meg-meg állva de végül bemászott egy fotó erejéig a szülei ölébe.
Napunk hátralevő részében meglátogattuk Malajzia legnépszerűbb hindu szentélyét a Batu Caves-et. A barlangtemplom előtt található a világ legmagasabb (42,7 m) isten szobra.
Az aranyozott szobor Murugant ábrázolja, aki Shiva (a pusztítás istene) és Párvati (a szépség istennője) fia. Építése 3 évig tartott és több mint 300 liter arany festéket használtak fel a szobor bevonásához. A mészkő hegyben található barlangtemlomba 272 lépcsőfokon vezet fel az út, amit az ide járó hívők, mindenféle fennakadás nélkül, isten iránti feltétlen hitük bizonyítékaként bármikor örömmel megtesznek. Nem úgy mint mi, akik a tűző napon majd meg haltunk, mire felértünk. De mindent megért a látvány a lenyűgöző barlangrendszerben. Ahogyan utat tör magának a napsugár és megvilágítja a barlang belsejében található isten szobrokat, a sok száriba öltözött indiai asszony, akik csillogó ékszerekkel feldíszítve, nyakukban fenséges virágfüzérekkel jönnek, hogy tiszteletüket tegyék isteneik előtt.
Minket is átjárt a hely szelleme. Somával áldást is kaptunk egy hindu szerzetestől, melyet imák elmormolása közben a karunkra kötözött vörös szalaggal ad át. Amíg ez a szalag magától le nem esik, addig kísér minket a szerencse.
A képek után jöjjön akkor egy újabb kis videónk.
Cseresznyéskert 